Innovatív megoldások a városi lakásproblémákra

REPLAN

Klasszikus panelházak másként

2014. november 05. - REPLAN

A 4. csoport a városközponttól távolabb elhelyezkedő, ’70-’80 években épült, hagyományos 10 emeletes panelházak problémáit vizsgálja. A lakótelepek legkritikusabb pontjai a laikusok számára is világosak: a lakóterület szűkössége, a sokszor javíthatatlan kivitelezési hibák, az energiapazarlás, a rossz építészeti megoldások, a közösségi terek hiánya és a panelházak esztétikája egyáltalán nem teszi vonzó élettérré a lakótömböket. Az épületek és a környezet romlása pedig maga után vonja a lakók elszegényedését, akik az ingatlanok elértéktelenedésével párhuzamosan egyre kisebb esélyt kapnak a továbblépésre.  Az építészek és szociológusok közös munkájából születő rehabilitáció célja, hogy feloldja a környékre jellemző tipikus demográfiai és mobilitási mintázatokat, megakadályozza az épített környezet romlását és ezen keresztül az itt élő társadalmi rétegek lecsúszását, azaz olyan konstrukciót kívánnak kidolgozni, amelyek státusznövelő hatással bírnak az épületekre és a lakókra egyaránt.

Átmeneti zónák, végleges megoldások?

Átmeneti zónának nevezzük a városi lakóövezeti szövet által körbenőtt ipari, mezőgazdasági, közlekedési vagy katonai, alulhasznosított, lakófunkciójú területekkel kombinálódó vagy funkcióváltó területeket. Ezeken a területek jellemzően rendezetlen sorsúak, a magas zajterhelés, az illegális szemétlerakás. A környezet leromlottsága, lakásállomány alacsony komfortfokozata és rossz állapota matt csak a legszegényebb rétegeket vonzza, így fennáll a szegregálódás veszélye is. A REPLAN kutatás 3. csoportja ennek a sok szempontból speciális városrész-típusnak a lakhatási problémáira keres fenntartható megoldást, mely előremutató és hosszú távú fejlődést ígér, és megoldást az érintett területek integrációjára. 

Jobb kihasználtság és szociális támogatás a családi házas külső övezetekben

2csop.jpgA 2. csoport a szociálisan rászoruló rétegek lakhatási problémáira reflektálva dolgoz ki terveket, melynek lehetőségeit Budapest külső, extenzív módon beépített családi házas övezetében vizsgálja. A beépítési intenzitás és a lakástípusok racionalizálása mellett cél, hogy az adott terület domináns társadalmi és demográfiai jellemzőit, intézményi feltételeit figyelembe véve elméleti megoldást kínáljanak a felmerülő lakásigényekre.

Közösségi együttélés a város határában

1csop.jpgAz 1. csoport célja, hogy fiktív lakók részvételével modellezzenek egy olyan – külföldön már sok helyen működő – közösségi létformát, ahol a lakókörnyezetet az ott élők közös célok és érdekek mentén alakítják ki. A cohousing építészeti szempontból a privát terek és a közösségi terek hálózatát jelenti, mely a közösség tudatos vállalásait türközve nyújt lehetőséget együttélésre és különélésre. Az építészeti megoldások mellett vizsgálják az adott terület szociális és társadalmi problémáit, és alternatívákat dolgoznak ki a szolgáltatási hiányosságok áthidalására.

A terveket egy, a városhatárhoz közel eső területen, a XVII. kerület egyik üresen álló egy hektáros részére dolgozzák ki.

A kísérletre 29 fő jelentkezett, 19-54 év közöttiek, foglalkozásukat tekintve található köztük építész, cukrász, informatikus, pék és háztartásbeli is.

Aláírták a megállapodást a REPLAN résztvevői

A REPLAN kutatási program célja, hogy 6 építészeti és szociológiai szempontból kritikus fővárosi zónára innovatív, fenntartható megoldásokat dolgozzanak ki mintaprojektek formájában, szociológusok, közgazdászok és építészek formabontó együttműködéseként.

Az együttműködési megállapodást Fegyverneky Sándor a Holcim Hungária Otthon Alapítvány kuratóriumának elnöke és a BME részéről Perényi Tamás DLA a Lakóépület-tervezési Tanszék vezetője a nyár végén írták alá Budapesten. Ekler Dezső elismert építész vállalta a REPLAN szakmai felügyeletét.  A több hónapos kutatómunkát a Holcim Hungária Otthon Alapítvány finanszírozza.                         

 „Öröm Fegyverneky Sandor.jpgszámomra, hogy ebben a páratlanul sokoldalú összefogásban részt vehetek, hiszen szakmailag szép feladatról van szó, és az Alapítvány elnökeként  is tiszta szívből támogatom. Az ötlet gazdájaként remélem, hogy a kapott eredmények nem csak a résztvevők, de a Főváros számára is hasznos és a gyakorlatba átültethető tervekkel, javaslatokkal szolgálnak, melynek gyümölcsét a budapesti lakosság is élvezheti majd.” – Fegyverneky Sándor , a Holcim Hungária Otthon Alapítvány elnöke