A szuburbanizáció a városfejlődés azon szakasza, amikor nagyszámú népesség költözik a városkörnyéki, jellemzően alacsonyabb beépítettségű, zöldebb lakókörnyezetbe. A világ különböző régióiban a szuburbanizáció egészen különböző mintázatokat hoz létre, ám meghatározónak, és a tudományos vizsgálatot megalapozó mintának az Egyesült Államokbeli folyamatokat tekintik (Kocsis J).

Nem véletlen, hogy a szuburbanizáció itt vált először tömegeket érintő jelenséggé, lévén első számú feltétele a magas szintű motorizáció és jó közúthálózat – vagy az ezt kiváltó jó minőségű tömegközlekedési infrastruktúra. A szuburbanizációt számos gazdasági és társadalmi ok hajtja (Kocsis J):

·      az egyre zsúfoltabbá, szennyezettebbé és dehumanizáltabbá váló városközpontokkal szemben egy emberközelibb, tisztább lakókörnyezet alternatívját és ideálját mutatja fel: ez különösen vonzó a családosok számára

·      a munkavégzés átalakulása sokak számára teszi lehetővé, hogy távmunkával, rugalmas munkaidővel többé ne kényszerüljenek a belvárosban élni; oda akkor menjenek, amikor céljuk is van vele

·      a külső területek olcsóbb telekárai magasabb minőségű és/vagy nagyobb lakóterületű házak/lakások építését teszik lehetővé

·      a lakóhely megválasztása egyre növekvő jelentőséggel bír a az identitás kifejezésében, a szuburbanizáció pedig gyakran összekapcsolódik a különböző társadalmi csoportok térbeni elkülönülésével