Innovatív megoldások a városi lakásproblémákra

REPLAN

Paneltörténelem Magyarországon

2015. március 25. - REPLAN

1963.jpg

panelház (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült lakótömb. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de a Földszámos országában próbálták a 20. század nagy világháborúi után kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 000 panellakás található, ezekben él a lakosság ötöde.

Budapest legnagyobb lakótelepe Újpeseten található, 16.840 lakásával (1969-86 között épültek) összesen 36.000 embernek ad otthont. A IV. kerületet Újpalota és Óbuda követi a sorban.

A legnagyobb hazai panelüzem 1962-ben kezdte meg működését Dunaújvárosban. Kibocsátóképessége 1.200 lakás/év volt.

(forrás: wikipedia)

_0110-1958szept5001_1301_4c_3.jpg

Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban. Az 1961-ben induló első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett, és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján. A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi forrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el. Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, három lépcsőházas paneltömbök elemei (példáulJózsef Attila lakótelep). Ezek a lakások többségében kétszobások, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan ezek szorulnak rá legjobban a felújításra. Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek), és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte apártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelynek már modernebb, nagypaneles elemeket gyártottak. Praktikus okokból sok esetben a lakások konyhabútorai, beépített szekrényei is a házgyárban készültek. A '70-es években épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése, mivel a tömegtermelés, és a határidők minden áron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét. Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyeri lakótelep, Újpesti lakótelep, Újpalota). A nagypaneles épülettömbök már nem csak szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem nyugati (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerint is (például Füredi úti lakótelep). A nagy panelosítási hullám lezajlása után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése. A korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés minősége is jelentősen javult. Több lett a háromszobás lakás, illetve odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is. Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította kinézetüket (pl.: Káposztásmegyerilakótelep), vagy javították a panelházak kinézetét különböző mintákkal(pl. Paksi Atomerőmű Lakótelep-Tulipános házak). A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai- és gazdasági rendszer sorsára jutottak. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték. A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel, amik meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében található (az összes lakás 25%-a van panelházban). Az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db).

forrás: házikó.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://replankutatas.blog.hu/api/trackback/id/tr327304242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.