Innovatív megoldások a városi lakásproblémákra

REPLAN

A cohousingról bővebben

2015. január 20. - REPLAN

Co-housing (közösségi lakóhely)

 

sharing.jpgA cohousing Nyugat- Európában elterjedt alternatív, közösségi lakhatási forma. Elterjedése Dániából indult a 60-as években, ahol fiatalok összeálltak és  a társadalmi, városi elszigeteltség ellenében új életmód kialakítására törekedtek. A városi élet előnyeit és az egykori falusias élet közösségi kapcsolatait szerették volna egyidejűleg kialakítani maguk körül - nem lemondva a demokratikus működés és a fejlődés adta lehetőségekről, egy mégis fenntarthatóbb életformával. Elhatározásuk eredménye lett a cohousing, olyan közösségi lakóhely, ahol a privát lakások mellett a benne lakók közösségi funkciókat is megosztanak egymással, a maguk által választott mértékben. (K. McCamand, Ch. Durrett, 2011)

 

A nemzetközi szakirodalom a cohousingot az alábbiak szerinti hat ponttal definiálja: a használók, lakók részvétele a folyamatokban, az épület létrejötte/átalakítása közösségi tervezés eredménye, a cohousingban privát és közösségi létesítmények egyaránt megtalálhatóak, a lakóközösség önmenedzsmenttel működteti a ház belső ügyeit, közös életét, a döntési struktúra nem hierarchikus rendszerben működik, nincs vagyonközösség.

 

Magyarországon a cohousing nem terjedt el- mint a városiasodás és fejlődés lépéseiben általában, ebben is évtizedes lemaradással követi nyugati szomszédait. Bár beszélhetünk előképekről - faluközösségről, házközösségről, idősotthonokról, kollégiumokról - itthon egyetlen cohousing kísérletet tart számon az építész szakma, a Miskolci Kollektív ház példáját, ami sajnos ma már nem közösségi alapon működik.

 

Az itthon elterjedt lakásformákhoz képest a cohousing legfőképp abban különbözik, hogy a lakók/használók részvétele mind a tervezésben, mind a fenntartásban nagyon aktív. Míg az itthon elérhető lakástípusoknál jellemzően a privát terek védelme dominál - mind a családi házak, mind a többlakásos házak (köznyelvben társasházak) esetében - addig a cohousing a közösségi és privát egyensúlyára törekszik. Érdemes megemlíteni, hogy az itthon ismert “építőközösségek” és “kaláka hagyomány” mégis hazai előképként szolgálnak a tervezés/ építés idején való részvételre, az együttélő közösségek (házközösség, kollégium, szerzetesi közösség) a fenntartás ideje alatti közösségre.

 

A rendszerezés és ismertetés kedvéért típusokba soroljuk a cohousingokat, bár hangsúlyozni érdemes, hogy a cohousingok éppen az egyedi tervezés miatt nagyon különbözőek. Elhelyezkedés szerint belvárosi, kertvárosi területeken is megtalálhatók, többlakásos házak - csoportházak is vannak közöttük. Lakásösszetételük általában függ a lakók összetételétől. Kisebb 6-20 lakásos, közepes 20-50 lakásos, nagy 50 lakás feletti cohousingok egyaránt léteznek. A lakók összetétele sok esetben egy korosztályra redukálódik: fiatal egyedülállók, családok, 50+-os lakók, de talán mondhatjuk, hogy többségében a cohouisngok igyekeznek a vegyes korosztályos lakóösszetételre törekedni, ezzel is erősítve a generációk közötti kapcsolatot és a sokszínűséget. A cohousingok tulajdoni formájukat tekintve is többfélék. A magántulajdonban lévő lakásoktól a lakásszövetkezeten át a szociális alapon bérelt lakásokig vannak példák. Sok esetben vegyes tulajdoni szerkezettel biztosítják a házon belül a társadalmi rétegek keveredését is.

 

A cohousingok éppen a közös szellemi tőke, a jobb életminőség (nem életszínvonal) elérése, a közösségi szemlélet által a fenntarthatóság haladó gondolkodásának sok elemét alkalmazzák. A közösség által megosztott terek, infrastuktúra, funkciók, idő a fenntarthatóság három pillérével összhangban a “sharing economy, sharing social goods, sharing environment” hármasának gyakorlati megvalósítására ad mintaértékű példákat.

 

A cohousingokban megosztott terekre példa a közös időtöltésre szolgáló belső terek: könyvtár, nappali, konyha, gyereksarok, bár, csendszoba, melyek sok esetben egy multifunkciós térben vannak. Közös használatú gazdasági helyiségek: mosókonyha, biciklitároló, tároló, barkács szoba. Közös külső helyek: közös kert, teraszok, tetőterasz. Gyakori a környezeti újrahasznosítás, megújuló energiák megosztása: közösen telepített napelem, gyökérzónás ülepítő tó, komposztáló, haszonkertek (parkolók helyén). Átalános a Közös infrastuktúrák kialakítása: car sharing, internet, előfizetések, közösségi vásárlás. Feladatok közül a ház, terek, kert rendben tartása, menedzsment, programok szervezése, gyermekfelügyelet-csere is gyakran fordulnak elő - akár a szívességbankok, önkéntesség mintái.

 

A co-housingok társadalmi összetételére jellemző a külföldi (jellemzően holland, német, angol és amerikai) szakirodalmak alapján, hogy főleg átlagon felül iskolázott emberek választják ezt a lakozási format, olyanok, akik alacsony fizetéssel vagy akár nem teljes állással rendelkeznek, s sokszor távmunkában foglalkoztatottak. A szakirodalom ezt egy túlképzett és alulfoglalkoztatott csoportként írja le, akiknek (a cohousingba költözésükkor) elég tudásuk és tőkéjük van arra, hogy idejüknek egy részét a közösség szolgálatába állítsák. (Chris Scotthanson – Kelly Scotthanson, 2005) Kitűnik ugyanakkor, hogy a co-housingot választók, bár nem mindig rendelkeznek kiugróan magas bérekkel, mégis az átlagnál több pénzügyi erőforrás áll a rendelkezésükre, általában hitel-mentesek és már volt saját tulajdonú ingatlanuk. Jellemzőjük még, hogy középkorúak, fehérek – vagy legalábbis nem az adott ország kisebbségéhez tartozóak -, és kifejezetten pro-aktívak (sokszor vállalnak szerepet közösségi munkákban és szervezetekben). Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a co-housing lakozási forma, bár változastos lakóösszetétellel bír, ez mégsem mondható el a lakók képzettségi szintjéről, bevételi forrásairól, vallási és etnikai hovatartozásukról. (Jo Williams, 2005)

 

Három kertvárosi területen épült példán keresztül bemutatjuk, hogy a szuburbánus problémákra milyen kreatív/ együttműködésen alapuló/ sharing szemléletű megoldásokat alakítottak ki már létező cohousingok közösségei.

Trudeslund (1981) Koppenhágától északra, Birkerød településen egyike az elsőként létrejött cohousingoknak Európában. A kezdeményezés kb 20 családtól indult, akik családi házak tervezésére kijelölt területen valósították meg a 33 lakásos, csoportházas beépítést, a szabadon álló családi házaknál sűrűbb, közösség-orientált módon.

Lismortel (1983)  Eindhoven kertvárosi részén megvalósult, 67 lakóegységből álló cohousing. A lakó-struktúra 3 szintjét alakították ki: csoportok, clusterek, cohousing közösség. A csoportok 6-8 főből állnak, több szinten egy-egy házrészt laknak be közös nappali-étkezővel, konyhával. 2-3 csoport egy-egy clustert alkot, közös kerttel, tárolóval. A teljes cohouisng rendelkezik egy közösségi házzal - multifunkciós térrel, közterekkel, megosztott szolgáltatásokkal.

Lange-eng (2008) Bofællesskabet, Koppenhága mellett épült beépítés. Kortárs anyaghasználattal és tömegformálással, agy udvar körül keretes beépítésként két és háromszintes szárnyakkal a cohousingban vegyes lakástípusokat találunk: egyszintes kislakások, kétszintes családi duplexek.. Az oldalak mentén sorakozó lakásokat a sarkokon közösségi funkciók kapcsolják össze. A kert kialakítása, a növényzet íves öblei, és a homlokzatot tagoló lépcsők a félprivát - védett terek lehatárolását terekmtik meg.

 

Lange-Eng (2008)

Lismortel (1983)

Trudeslund (1981)

fenntarthatósági “sharing” megoldások

szinglik, párok, idősek, fiatalok, családok

53 lakóegység

 egyedülállók (vegyes korosztály), kisebb családok

67 lakóegység

családok, egyszülős családok, egyedülállók

 33 lakóegység

lakóösszetétel és lakásszám

közös udvar, közösségi terek: étkező-konyha, színház, közösségi tér, játszótér

 csoportonként nappali és konyha-étkező

közös udvar, tároló

multifunkciós tér/ közösségi ház

étkező-konyha, vendégsoba, gyerekjátszó, könyvtár, terasz, mosókonyha, tároló, műhely, tároló, terasz, kert

közösségi terek

 közös főzés, gyermekvigyázás, filmnézés

étkezések, internet, péntek esti bár, jóga, filmnézések

étkezések, játéktér, gyerekvigyázás, internet, zene, közösségi vásárlás

munkacsoportokban szervezett tevékenységek

megosztott funkciók

 car-sharing

car-sharing, többségében bicikli

car-sharing

közlekedési megoldás

  

A bejegyzés trackback címe:

https://replankutatas.blog.hu/api/trackback/id/tr727091241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.