A Replan kutatások lezárása óta eltelt annyi idő, hogy úgy éreztük, ideje van egy kis utánkövetést csinálnunk, ezért mind a 6 csoporttal készítünk egy interjút, a tapasztalatokról, meglátásokról, ambíciókról, aminek a sorát Theisler Katalin, az 1. csoport vezetője nyitja meg.

Mit jelent nektek a Replan, mint fogalom?

A Replan szó szerint újratervezést jelent, ami a csapatunk munkájára annyiban nem volt igaz, hogy nem egy meglévő leromlott állapotú területet terveztünk újra, hanem a projektünk az általános lakhatási módot "tervezte újra", mutatott egy Magyarországon nem megszokott életformát. A Replan, mint projekt egy lehetőség volt számunkra, hogy mindazt a tudást, amit a co-housingról korábban a Közösségben Élni Kezdeményezésben, nemzetközi interjúk során, illetve szakmai könyvekből, honlapokról összegyűjtöttünk, egy kísérleti projektben kipróbálhassuk. Ez valósult meg a fiktív közösségi tervezési folyamatban, kiváló építész és kutató mentorokkal támogatva.Év végén családi szokás nálunk, hogy visszatekintünk az elmúlt évre, leltárt készítünk, s erre alapozva megtervezzük a következőt. A Replan egy ilyen értelemben vett leltár is volt. Egy versenyképes és erős mezőnyben, mindazzal a tapasztalattal, ami az építész és szociológus kutatóknál felhalmozódott, elemzően rátekinthettünk a magyar lakásállományra, látva mi az, amiből kiindulunk, és keresve az új utakat: hogyan tudnánk itthon, ma jobban lakni.

Visszatekintve mennyire örültök a választott területtípusnak? Véleményetek szerint sikerült megfelelő vagy akár áttörő megoldást találni a helyi problémákra?

A területtípus kiválasztásában aktív szerepünk volt. Ma is úgy gondoljuk, hogy a szuburbánus területekre kiköltöző sok esetben családos, fiatal lakóknak és a helyi idősebb generációnak egyaránt előnyös lenne a cohousing lakhatási forma. Egyebek mellett ez a lakhatási forma egymás megismerésére, az új lakók integrálására és a régi szokások megújulására is jó lehetőségeket kínál. A javaslatunk a szuburbánus területek általános problémáira adott megoldásokat, a konkrét terület problémái nem mindenben egyeztek ezekkel. Ellenben a felvázolt alternatívát adaptálva a Replan kutatás óta több területre kidolgoztunk fejlesztési javaslatot, mint például a XII. kerület külső területeire.

Te, mint csoportvezető személyesen mit profitáltál a feladatból?

Elsőként a co-housing csoport koordinálásának tapasztalatát emelném ki. A lakótalálkozók alapos előkészítésével és lebonyolításával egy nagyon jó alapot tudtunk felépíteni ahhoz, hogy a co-housing létrehozási folyamatát már a való életben is koordinálni tudjuk. A tapasztalatot azóta több workshopba beépítettük, bizonyos elemeket rutinszerűen használunk, másokat tovább finomítunk. Emellett a másik fontos nyereség az a tapasztalat, amit a közös szakmai munka eredményezett. Összeállt egy olyan csapat, akikkel az aktuális co-housingos projektünkben is támogatjuk egymást. Gondolok itt többek között a mentorainkra, egyik csapattársamra, egy-két önkéntesként részt vett fiktív lakóra.
Ezeken kívül nyereségként említhető, hogy szakértőként, előadóként több felkérés elért minket, diplomához külső konzultációra kértek fel. Ezek a sikerek annak a tudásnak és tapasztalatnak az elismerései, amiket a témában összegyűjtöttünk.

A csoporttársaid -akik között sokféle szakmájú és érdeklődésű ember megtalálható- mit tanultak egymástól, illetve ők mit profitáltak a projektből?

Erre a kérdésre csapattársaim tudnak hitelt érdemlően válaszolni. Megkérdezésük alapján a projektből, a lakótalálkozókból és a többi csapat munkájából nagyon sokat tanultak, említették a gazdasági, pénzügyi gondolkodást, szociológiai látásmódot, különböző álláspontok értékeinek megtalálását, felelősségvállalást, a csapatmunka fejlesztésének módszereit.

A problémamegoldások kidolgozása során honnan próbáltatok ihletet meríteni? 

A co-housing témája annak ellenére, hogy magyar nyelven kevéssé ismert, más nyelveken jól feldolgozott szakirodalommal bír. A problémák feltárását hazai szakirodalomra alapoztuk, a problémák megoldásorientált újrarendszerezése volt számunkra a kreatív feladat. Az innovatív elemeket nemzetközi tapasztalatokból merítettük, személyes interjúkból, épületlátogatásokból szerzett tapasztalatokra építettünk.

Ti a co-housing típusú együttélést tartottátok megoldásnak, ezt a hazai viszonyok között mennyire tartjátok életszerűnek? Ti laknátok ilyenben?

A kérdés egyszerűbb felével kezdve: a csapatból többen is szívesen laknánk co-housingban. Egyik tagunk, Babos Annamária jelenleg is egy lakásközösségben él, én pedig két hónapot egy holland co-housingban töltöttem. Mindketten jó élményekről számolunk be.
A kérdés másik felét illetően: tisztában vagyunk vele, hogy Magyarországon még nincs megvalósult co-housing, ezért természetesen felvetődik a kérdés, mennyire reális mindez itthon. A Közösségben Élni Kezdeményezésben négy éve dolgozunk azon, hogy megtaláljuk, hogyan lehet a co-housingot Magyarországra adaptálni. Természetesen látjuk és szükségesnek tartjuk figyelembe venni, hogy itthon más viszonyok vannak, mint azokban a jellemzően észak- illetve nyugat-európai országokban, ahol a co-housing szélesebb körben elterjedt. Csak néhány dolgot említve: erősen eltér a közösséghez, az ingatlanhoz való viszony, a családi kapcsolatok ápolásának rendje, a háztartások anyagi feleslege és szabadideje. Az adaptálásban nem csupán azt keressük, hogy a co-housing hogyan valósulhat meg, hanem hogy annak elemei miként használhatóak más lakhatási formákban, vagy annak legkisebb változata, a lakásközösség hogyan valósulhat meg. Előbbit egy miskolci panel lakótelepen tettük próbára, utóbbit a Grand Home projekt keretében járják körül munkatársaink. Az elmúlt évben több lakásközösség indult el a tapasztalatainkra alapozva. Emellett egy co-housing kezdeményezés is útjára indult, aminek koordinálását a Közösségben Élni csapata látja el.
A co-housing megvalósulását nem csak reálisnak látjuk, hanem azért aktívan teszünk is. Ugyanakkor arra számítunk, hogy mindez lassú folyamat eredménye lesz és sokat fog alakulni az itthoni körülményekhez.

Terveztek még hasonló vagy más témájú kutatást a közeljövőben?

A co-housingról sok tudást gyűjtöttünk össze. Az elméleti munka mellett az igazi sikerünk az első magyar co-housing megvalósulása lesz. A „Rákóczi Kollektívának” nevezett csoporttal ezen munkálkodunk. A co-housing kezdeményezésük létrehozási folyamatát 2015 óta koordináljuk, a folyamatot a Városkutatás Kft. kollégái is támogatják. Közösen keressük a hazai lehetőségeket jogi, pénzügyi, építészeti értelemben. Segítünk felépíteni a csapatuk szervezetét, belső működését, a ház létrejöttének ütemezését. Reméljük, hogy a következő interjúban már a megépült co-housingról számolhatunk be.